Egri borvidék

Egri borvidék Magyarország egyik történelmi borvidéke. Északkelet-Magyarországon az Egri-Bükkalja déli lankáin, Heves megye területén helyezkedik el, egyes részei Borsod-Abaúj-Zemplén megye területére nyúlnak át. A szőlőfajták tekintetében Eger egy rendkívül sokszínű borvidék, a megszámlálhatatlan számú termesztett szőlőfajta miatt. A borvidék leghíresebb bora a több vörösborszőlő borának házasításával készülő egri bikavér, ami egy testes, karakteres, jó savgerinccel rendelkező házasított bor. Valaha a kadarka különböző változatai domináltak benne, ma gyakran a kékfrankos, illetve a cabernet franc és cabernet sauvignon.

Program lehetőségek:
A kemény évszázadokat megélt egri várat a tatárjárás után, a 13. században kezdték építeni a Vár-hegyen, ahol már az államalapító István király (1000-1038) idején székesegyház és püspöki palota állt.A törökök közeledtére, a 16. században hozzáláttak a vár erődítéséhez. Kapitánya 1548-ban Dobó István lett, aki folytatta az erődítési munkálatokat, ő építtette például a róla elnevezett bástyát.Az 1552-es török támadáskor alig ötszáz lovas és ugyanennyi gyalogos katona volt a várban. A nyolcvanezres török had ellenében vívott, 38 napig tartó elszánt küzdelemben azonban a vár lakói, lányok, asszonyok is részt vettek - és fényes győzelmet arattak. Tettük aranybetűkkel szerepel a magyar történelem lapjain.A vár falai között ma a Dobó István Vármúzeum kiállításai láthatók.

A siroki barlanglakásokat a múlt század első harmadában vágták a külön ezzel foglalkozó kőfaragók. A barlanglakásokban olyan szegény emberek családjai éltek, akik tavasszal elszegődtek summásnak, így nyáron ezeket csak az öregek és a gyerekek lakták.A barlanglakások általában egy helyiségből álltak. A mindenütt jelen lévő követ a berendezés során is hasznosították, a vájható kő alkalmat adott arra, hogy ülő- és fekvő padkákat képezzenek ki a falak mentén.

Szabadtéri Erdei Múzeum, Szilvásvárad
A Szalajka-völgy egyik mellékvölgyében, a Horotnában berendezett múzeum az erdő és az ember kapcsolatát: a különböző erdei munkák eszközeit, termékeit, az erdei mesterek életmódját, építményeit mutatja be.A régi erdei mesterségek közül az ölfavágás, a mészégetés, a szénégetés és a zsindelykészítés eszközeit lehet megtekinteni. De láthatók az erdei mesterek által épített sajátos kunyhóformák is. Eredeti állapotban, korhűen berendezve építették fel az erdei munkások és fuvarosok nyomorúságos szálláshelyeit, összegyűjtve a kezdetleges munkaeszközöket, szerszámokat, szemléltetve az ősi munkafolyamatokat.Rekonstruálták a fa szállításának egyes módszereit: a szekéren, a szánon való szállítást, a csúszdát és a kézzel húzott füles szánkót. Megtekinthetők a favágás termékei: a rönk, a bányafa és a cserkéreg, és bemutatják a gyantakészítés eszközeit is.Láthatók az üvegkészítéssel és az ehhez szükséges hamuzsírfőzéssel kapcsolatos, javarészt rekonstruált épületek és eszközök. 
Szépasszony-völgyi pincesorok, mintegy emberöltő óta Eger legismertebb részét képezi. Borospincéi az utóbbi néhány évtizedben idegenforgalmi jelentősége révén országos hírre tett szert.A város központjától mintegy fél kilométer távolságra, ÉK-DNY irányban húzódó völgy- a levéltárban fellelhető dokumentumok alapján - megállapítható első neve: Koháry völgye Látogasson el az egri borvidék leghíresebb helyére, a Szépasszony-völgybe, ahol a boros pincék mindig szívesen látják egy pohár finom borra, ahol muzsikaszó mellett beszélgethet barátaival, családjával.Szabadtéri programok, borkóstolás, finom ételek, hangulatos esték várják Önt is!.