Horvátország kultúrája

%%% Original content link: http://www.novasol.hu/orszagok/horvatorszag/kultura.html %%%

Horvátország kultúrája

Különböző történelmi korok hagyatékai Horvátországban

Az Adriai-tenger keleti partvidéke a kőkorszaktól kezdve sűrűn lakott terület volt. Régészeti ásatások során talált használati tárgyak és barlangrajzok bizonyítják – például Hvar és Pelagruž szigeteken –, hogy már több ezer, sőt 10 ezer évvel ezelőtt is éltek emberek a horvát szigetvilág területén. A rendkívül kedvező földrajzi elhelyezkedésének és adottságainak köszönhetően a horvát tengerpartot mindig is jelentős kereskedelmi és tengerészeti útvonalak kötötték össze Európa többi országával.

A több évezredes civilizációnak köszönhetően Horvátországban gyakorlatilag minden történelmi korszakból szép számmal vannak kulturális és történelmi emlékek. A tengerparti régiók ma is erősen mediterrán hatást tükröznek, míg a szárazföldi területekre inkább a közép-európai régió volt nagy hatással a késő középkortól a barokk időkig; minden kor építészeti stílusirányzata nyomon követhető a városok épületein. A római kori emlékek talán a legszembeötlőbbek. A Split központjában álló – leginkább egy óriási erődre hasonlító – Diokleciánusz római császár palotája a Krisztus utáni 4. században épült, és a régió legértékesebb kulturális emlékei közé tartozik. Ma az UNESCO világörökségének része. Kr.u. 70 táján készült el a máig szinte tökéletes állapotban megőrzött pulai Aréna, amely a 6. legnagyobb ma is látogatható amfiteátrum, és egyben Horvátország egyik legfontosabb római kori épülete. Az Aréna ma szintén az UNESCO világörökségének része, és természetesen nyitva áll a történelemszerető nagyközönség előtt; emellett gyakran használják színházi előadások és koncertek helyszíneként is. Fellépett már színpadán többek között Andrea Bocelli, Eros Ramazzotti, Elton John és Sting is. Trogir – a Splittől mintegy 20 km-re fekvő település – óvárosát az UNESCO szintén felvette a világörökségek listájára, mint a román-gótikus stílusú építészet legszebb állapotban megőrzött példáját. A történelmi központ egy kis szigeten helyezkedik el a szárazföld és Čiovo szigete között; gyakran nevezik a várost „kis Velencének” is. A középkori városrészhez tartozik egy tornyos kastély, és több palota a római, a gótikus, a reneszánsz és a barokk időkből.

A Poreč óvárosában található Eufráziusz-bazilika Horvátország legjelentősebb bizánci műemléke, a 6. századi templomépítészet kiemelkedő példája. Egyedülálló mozaikjainak és kegytárgyainak köszönhetően az épületkomplexum az Adria – Velence és Ravenna után – harmadik legjelentősebb bizánci emléke. 1997-ben az UNESCO felvette a kulturális világörökségek listájára.

A horvát konyha gyöngyszemei

Az ország területének az évszázadok során való gyakori felosztásának az lett a következménye, hogy az ország északi, középső és déli területein más-más konyhai tradíciók honosodtak meg. A tengerparton természetesen rengeteg halétel, valamint homár, rák és kagyló szerepel az étlapon. Dalmácia különleges hallevese például a többféle halból polentával elkészített „brodet”.

Közép-Horvátországban az olaszos ízek és ételek dominálnak, mint például makaróni húsmártással, ravioli, vagy az olasz megfelelőjétől kissé eltérő típusú, vastagabb tésztás pizzák gazdag feltéttel. Északon ezzel szemben a húsételek vannak túlsúlyban: nyárson sütött húsok, pörköltek. Az egykori osztrák uralom a desszertek ízvilágára is rányomta bélyegét: a hazánkban is kedvelt lekváros vagy csokoládés palacsinták, diós, szilvalekváros és mákos sütemények itt is népszerű záró akkordjai az étkezéseknek. Ezen kívül a sajtspecialitásokat – például Skripavac, Paski Sir vagy Livno Livanjski Sir – is érdemes kipróbálni, valamint a börek nevű leveles tésztás, töltött péksüteményt, amely a Török Birodalom kulturális hagyatéka. Ha pedig az őszi hónapokban jár az Isztrián, semmiképp ne hagyja ki a friss szarvasgombából készült ételkülönlegességeket.

Nyaralóház keresés