search

Nyaralóapartmanok Isztrián a Kanfanar városban

Hangulatos horvátországi nyaralás Kanfanar apartmanjaiban

Kanfanar-festői település Belső-Isztriában. Ha gyalogosan, kerékpárral, vagy kocsival indul neki Kanfanar környékének isztriai nyaralása során, számos szépséget fedezhetünk fel – Dvigrad középkori városát, a kiemelten védett műemléket, a Romualdova pećina-üreget – háromezer denevér lakóhelyét, vagy a Limi-csatornát – a védett természeti rezervátumot. 

Vegyen részt a hamisítatlan horvátországi üdülési és turisztikai attrakción, amely július hó utolsó szombatján kerül megrendezésre, - a Jakovljevo hagyományos népi vigaszságon, a legnagyobb termetű isztriai szarvasmarha, a boškarin seregszemléjén. Az egynéhány falusi vendégfogadóban megkóstolhatja a házias isztriai konyha remekeit, míg sportos étvágyát a Ladićeve kruge sziklafain, vagy Isztria lenyűgöz környékének számos kiránduló útvonalain csillapíthatja.

Az Isztria középső részén, Pazintól 18 km-re délnyugatra, Žminj és Rovinj között fekszik. Kanfanar 1999-óta az Isztria egyik legjelentősebb csomópontja lett, ekkor építették meg az ún. „Isztriai ipszilont”, az A8-as és A9-es autópályák találkozását. Itt találkoznak a Pólát a szlovéniai Koperrel, illetve Fiuméval összekötő fő közlekedési utak. 1876 és 1966 között Kanfanar vasúti csomópont is volt, de ekkor a Kanfanar–Rovinj vasútvonalat megszüntették.

Homokos strandok, Adria, nyaralás Isztrián

A második világháború után Jugoszlávia része lett. 1947-ben Kanfanar járási székhely, majd Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. Kanfanar község 1993-ban alakult meg. A legújabb időkben a település környékén nagyszabású építkezések zajlottak, melyek közül a legjelentősebb a Draga felett átívelő 552 méter hosszú és 126 méter magas viadukt. Építése idején Horvátország legnagyobb viaduktja volt, melyet maga dr. Franjo Tuđman köztársasági elnök avatott fel. Itt épült meg a Buje – Póla autópálya és a Kanfanar – Matulji autóút csomópontja is, mely Kanfanart újra fontos közlekedési csomóponttá tette. A Limska draga (Lim völgye) feletti fennsíkon halad át a Žminj–Rovinj főút és a Póla–Divača vasútvonal is. 2011-ben a falunak 506, a községnek összesen 1538 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattenyésztéssel, kisebb részben kőbányászattal foglalkoznak illetve vasúti szolgálatot látnak el. Az utóbbi időben több kis és középvállalkozás is alakult.