Kunsági borvidék

Kunsági borvidék a homokos talajú Alföldön található és az ország legnagyobb kiterjedésű borvidéke. Korábban a szőlők egy részét a futóhomok megkötése céljából telepítették a Duna-Tisza közén. A borvidéken 64 szőlőfajtát termesztenek melyből, legnagyobb területen termesztett fajtái az arany sárfehér, a zala gyöngye, az ezerjó, a kékfrankos, a cserszegi fűszeres, a rizlingszilváni, a kövidinka, a kadarka, a rajnai rizling és az olaszrizling, a zweigelt, valamint az utóbbi években rezisztens szőlőfajtaként a bianca. A készített fehér borok jó része a harmonikus összetételű, könnyed borok közé tartozik. A borvidék egyetlen őshonos kékszőlője a kadarka, mely a borvidéken leginkább a rubinvörös, fűszeres illatú, zamatos arcát mutatja

Program lehetőségek:

Kiskunsági Nemzeti Parkot az a cél vezérli, hogy mindazok, akik felkeresik a Duna-Tisza közének féltve őrzött tájait, a természetben történő élményszerzésen keresztül megerősödjenek a természet szeretetében és tiszteletében.A Kiskunsági Nemzeti Park változatos oktatási, ismeretterjesztési, turisztikai és szabadidős lehetőségeket kínál a látogatók részére.Ugyanakkor a védett területeken megfelelő feltételeket és kereteket biztosít a természetjárás, a túrázás, a lovaglás hódolóinak illetve a pihenni vágyóknak.

Monor legjelentősebb vonzereje a Strázsahegyen lévő pincefalu, mintegy 1.000 borpincéjével, illetve présházzal, az Ezer pince szőlészeti és borászati tanösvénnyel, illetve a borhoz, a pincefaluhoz kapcsolódó rendezvényeivel, mint a különböző borversenyek, Orbán-napi Vigadalom és Pincefesztivál,Borvidékek Hétvégéje,Strázsahegyi Pincék Fesztiválja,Szüreti Sokadalom,Márton-napi Újbor Ünnep,Kalandozások jégvirágtól-borvirágig.

Cserkeszőlő község az Alföldön, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Kunszentmártoni kistérségben található. Cserkeszőlő legfőbb vonzereje a gyógyhatású termálfürdő. Meghatározó jelentőségű volt a település életében, amikor szénhidrogén-kutató fúrás során 1943-ban 83 °C-os - nagy mennyiségű oldott ásványi anyagot tartalmazó - termálvizet találtak. Kezdetben a homokba ásott lefolyócsatornához jártak messze földről a reumás és egyéb betegségeikből gyógyulni vágyók. Azóta a település fő vonzereje az alkáli-kloridos és hidrogén-karbonátos hévíz.

Bugac nagyközség az Alföldön, Bács-Kiskun megye kiskunfélegyházi kistérségében található. Bugac a Duna és Tisza között, annak középső részén, a kiskunsági homokhátságon helyezkedik el. A kun kódex szerint a „Buga” szó bikát jelent. A Bugac, illetve a „Bugacs” szó a bikával foglalkozó egyén.. A bugaci pusztán az idelátogató turisták ma is megtekinthetik az ősi foglalkozásból, a pásztoréletből fennmaradt tárgyi emlékeket, s az idegenforgalmi idényben a napi bemutatókon látható a puszta ötös, a csikós élet, az ősi állatfaj, a magyar szürkemarha, a ménes és a rackanyáj is.

Ópusztaszer Csongrád megyében, Kistelek kistérségében a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet közepén, a Tiszától nyugatra található. Nevezetessége a Nemzeti Történeti Emlékpark, benne a Feszty Árpád festette körkép.

Kecskemét kistérségi központ. Bécs-Kiskun megyében az Alföldön található megyeszékhely. A közel 110 000 lakosú megyei jogú város a Duna-Tisza közének térségi központja. A város értékes gyűjteményei, a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely, Kecskeméti Képtár, Magyar Népi Iparművészeti Múzeum, Katona József Emlékház, Planetárium, Leskowsky-hangszergyűjtemény, Bozsó Gyűjtemény, Iskolatörténeti Múzeum, Magyar Naiv Művészek Múzeuma, Ráday Múzeum, Magyar Fotográfiai Múzeum, Orvos- és Gyógyszerészettörténeti Múzeum, Ásvány- és Őslénytani Gyűjtemény, Kecskeméti Gyümölcspálinka-főzde és Kiállítás, Természet Háza Nemzeti Parki Látogatóközpont.